A ZÁKÁNYSZÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
KÖRNYEZETI NEVELÉSI
PROGRAMJA

 

 

 

2008

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

 

 

 

BEVEZETŐ                                                                                                                                  3

 

1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR                                                                         4

 

2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP                                                                                                     6

 

3. HITVALLÁS, CÉLOK                                                                         8

 

4. ALAPELVEK, CÉLOK                                                                                                         12

 

5. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK                                                    14

5.1. Hosszú távú célok, jövőkép                                                                                             14

5. 2. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok                                                                                         15

 

6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN                       17
6. 1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben                                                              17
6. 2. Nem hagyományos tanórai keretben                                                                                                            26
6. 3. Tanórán kívüli programok                                                                                                                                26

 

7. ERŐFORRÁSOK                                                                                                                            28
7.1. Humán erőforrások                                                                                                          28

7.2. Anyagi erőforrások                                                                                                           29

 

8. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLATRENDSZER                                    31

8.1. Iskolán belüli kommunikáció és együttműködés                                                           31

8.2. Iskolán kívüli kommunikáció és együttműködés                                                           32

 

9. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGELLENŐRZÉS                                 33

 

10. TOVÁBBKÉPZÉSEK                                                                        35

 

11. MELLÉKLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrofális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és a Földet velünk megosztó állatokat, növényeket éri.

Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás az általunk - oly sokszor figyelmetlenül és akaratlanul - okozott károk helyreállítására is fordítható.

Ennek első lépése a környezeti nevelés.”

David Attenborough

 

 

 

 

 

BEVEZETŐ

 

 

 

 

 

 

 

Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között.

A környezeti nevelés magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képesnek kell lenniük a legbonyolultabb természeti, társadalmi és gazdasági kérdéseket kezelni, megoldani. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tantervekben a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktus kezelés készségeinek megerősítésére.

 

 

 

A nevelési program jellemzői:

- törvényességi kötelezettség: minden intézményben szükséges (iskola, kollégium)

- a KN program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja

- a helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez

- források feltárását provokálja, megtanít gazdálkodni

- a pedagógusok között új együttműködésre késztet

- az iskola tanuló-szervezetté válik

- szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz

- a fenntartó és az iskola új érdekszövetséget köthet

- az Európai iskolákhoz való kapcsolódás.

 

 

 

 

 

 

 

 

1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR

 

 

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

- 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen

alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

- 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára,

oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

- 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az

egészséges környezethez.

- 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb

szintű testi és lelki egészséghez.

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól)

A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet

elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.

Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a

helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság.

A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”.

A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink

védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az

állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint:

„A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”.

A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.

Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás

továbbfejlesztése.

A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai

programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentıségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.

Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. „

1997-ben tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a

környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiába foglalta azt. 2003-ban megjelent az átdolgozott kiadás, melyben önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális és az UNEP

(ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást.

Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §- ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2015 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

 

Kapcsolódó helyi dokumentumok:

Zákányszéki Általános Iskola Pedagógiai Programja

Zákányszék Község Környezetvédelmi Programja.


A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

 

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”

(NAT 243/2003)

 

”A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember ás kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez ás értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IVCN, 1970)

 

A környezeti nevelés fogalma

 

“Az Iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:
- megfelelően stabil ás megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;
- kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;
- felkelti az igényt, képessé tesz:
- a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;
- a problémák megkeresésére, okainak megértésére;
- kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások
megkeresésére;. az egyéni és közösségi döntések felelőssé gének megértésére,
vállalására környezeti kérdésekben;. a környezet érdekeit figyelembe vevő
cselekvésre.”

(KÖN KOMP,2004)

 

 

 

 

2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP

 

 

ISKOLÁNKRÓL

 

 

Zákányszék község Csongrád megyében, a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozó Dorozsma-Majsai homokhát kistájegységben helyezkedik el.

Kiterjedt tanyavilág veszi körül a települést. Az iskoláskorú tanulók 50%-a tanyán él.

A faluba egy általános iskola működik, melynek az alapító okirat szerint alaptevékenysége nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó intézmény és alapfokú művészeti oktatás.

E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.

 

A beiskolázási körzetünkben élőcsaládok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

 

Iskolatörténet

A múlt században, 1854-ben épült a település első iskolája, a ZABOSFÁJAI ISKOLA.

Dr. Gróf Klebelsberg Kúnó iskolaépítési programja után a belterületi iskolához még öt külterületi tanyai iskola kapcsolódott. Az utolsó tanyasi iskola 1983-ban zárta be kapuit.

1960-ban felépült a község új iskolaépülete két tanteremmel a József Attika u. 34. szám alatt. Ezen iskola folytatásában épült meg egy újabb négy tantermes iskola,. A körzetesítés megkövetelte az újabb bővítést, így 1982-ben birtokba vehették tanulóink az új négy-tantermes  modern épületegyüttest. Ezzel lehetőség nyílt a délelőtti tanításra, szaktantermek kialakítására.

A 4-tantermes iskola lapos tetővel készült, ennek elöregedése tette indokolttá, hogy 1996-ban magas tetővel lássák el. Ezen építészeti megoldás lehetővé tette a tetőtér beépítését. A korszerű iskolaépület sajátossága, hogy tágas, világos, berendezése esztétikus.

Alapterülete 627 négyzetméter. A földszinten hat tanterem, az emeleten 4 tanterem, a tetőtérben 5 terem került kialakításra. Ez biztosítja a kis létszámú osztályokban való tanítást.

A teremhez folyosó, zsibongó és vizesblokk is tartozik.

A gyerekeknek a szünetben a tágas udvaron van lehetőségük játszani.

 

Iskolánk tetszetős külsővel és belsővel rendelkezik. Több aula, sportudvar (bitumenes kézilabdapálya), fásított, zöld, gyepes játszóudvar tartozik hozzá. A testnevelés órákat a Községi Polgármesteri Hivatal működtetésében lévő Sportcsarnokban tartjuk.

Az iskola épülete rendezett, nyugodt környezetben található.

 

Ezek az adottságok megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy az iskola optimális osztálylétszámokkal működjön.

 

Az intézmény tárgyi feltételei jónak tekinthetők. Osztályaink jól felszereltek, világosak.

 

 

Problémafeltárás

A) Erősségek

- A község területén viszonylagosan sok természeti terület maradt meg. Ezek kerékpárral, sőt gyalog is könnyen megközelíthetőek.

- Többféle élőhelytipus megfigyelésére van lehetőség: rét, legelő, vizes élőhely, erdőfolt, mezőgazdasági művelés alatt álló területek.

- Az iskola rendezett, nyugodt környezetben található.

- Esztétikus külső és tágas, világos belső.

- Tágas, zöld, gyepes, ápolt játszóudvar.

- Az iskolaudvarhoz barátságos, „pergolás” füvészkert kapcsolódik.

- Az előkertben madáretető áll, a füvészkert hátulsó sarkában két komposztláda kapott helyet.

- Minden tanévben a Diákönkormányzat vezetője megszervezi a papírgyűjtést, melyben a szülők is aktívan részt vesznek. Lehetőség van ekkor üveg gyűjtésére is, valamint az elhasználódott, feleslegessé vált elektronikus kisgépeket is összegyűjtjük.

- Tanulóink részt vesznek területi-, megyei-, országos természetismereti, környezetvédelmi versenyeken.

- Osztályfőnöki és szaktárgyi órákon, valamint iskolai szinten megemlékezünk a környezetvédelem jeles napjairól.

- Az osztálykirándulások tervezése és szervezése is a környezeti nevelés jegyében történik.

- A viszonylag kis tanulólétszám miatt közvetlen kapcsolattartás.

- Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése.

- Jó kapcsolat a Zákányszéki Manó-kert Óvodával ( zöld óvoda).

- Jó kapcsolat a település civil szervezeteivel.

- Testvértelepülési kapcsolat Borszékkel.

- Együttműködési szerződés egy csíkszeredai általános iskolával.

- Iskolánk tagja az MME-nek,  valamint kapcsolatban állunk a röszkei Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesülettel.

 

 

B) Gyengeségek

- Elavult, kissé leromlott állapotú nyílászárók,

- az elektromos hálózat cserére szorul,

- a fűtés korszerűsítése lenne szükséges,

- a világítás nem energiatakarékos.

- Fejleszteni és erősíteni kell az energiatakarékosságra nevelést,

- fejleszteni kell a tanulókban a környezettudatos magatartást.

- A felszereltség, szemléltetőeszközök hiánya.

- A házirend nem megfelelő betartatása.

- A szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott.

- Feladatunk az iskolaudvar további szépítése, a füvészkert melletti zöldterület kialakítása, a mozgásos tevékenységek, hasznos játék lehetőségének biztosítása.

- erősíteni kell a felelősségérzetet diákjainkban önmaguk, embertársaik és a

természet iránt,

- nincs teljesen megfelelő közösségi hely.

 

C) Lehetőségek

- további kollegák részvétele a szakmai továbbképzéseken

- a  tantestület helyismeretének bővítése természetjáró programok szervezésével

- természetjárás, interaktív foglalkozások

- az iskola és a szülők kapcsolatának további erősítése

- a szülők bevonása közös programokba

- kapcsolatteremtés természetvédő és környezetvédő szervezetekkel (pl. CSEMETE).

- a környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források (p1. Zöld Uti- pakk hozzásegítik az iskolánkat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

 

 

D) Gátló tényezők

- szűkös anyagi lehetőségek

- a tanulók sokirányú elfoglaltsága

 

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő zákányszéki gyerekeknek!

 

 

 

 

3. HITVALLÁS, CÉLOK

 

„Csak boldog gyermekből

 lehet boldog felnőtt,

s csak ezekből lehet boldog ország.”

                                                                                                                                Kodály Zoltán

 

Boldog és hasznos embert nevelni: ez magába foglalja azt a felelősségteljes és ezerszálú munkát, amelyet intézményünk küldetéseként fogalmaztunk meg. Hisszük, hogy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre biztos tudás és emberi jövő építhető. Meggyőződésünk, hogy lehet olyan légkört teremteni az iskolánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárok örömmel tanítanak.

A Zákányszéki Általános Iskolában és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.      Ennek keretében:

-          tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-          a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-          a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-          diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk tőlük,

-          minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-          az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb    pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

¡      a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

¡      iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket  közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

¡      az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

¡      fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

¡      szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

¡      törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

¡      segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

¡      törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

¡     szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

¡      rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

¡     igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők,

¡     ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a falunkban található oktatási intézményekkel ( a Manó-kert Óvoda 2008-ban nyerte el a Zöld Óvoda címet) ,

¡     nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle falusi rendezvényeken.

      Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés   eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

¡      humánus,

¡      erkölcsös,

¡      fegyelmezett,

¡      művelt,

¡      kötelességtudó,

¡      érdeklődő, nyitott,

¡      kreatív, alkotó,

¡      becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

¡      képes a problémák érzékelésére és megoldására,

¡       gyakorlatias,

¡      képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

¡      jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

¡      van elképzelése a jövőjét illetően,

¡      becsüli a tudást,

¡      öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

¡      ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

¡      képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

¡      tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

¡      képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

¡      a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

¡      ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

*      nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

*      a természet, a környezet értékeit,

*      más népek értékeit, hagyományait,

*      az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

¡     a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

¡     ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

¡     ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

¡     ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

¡      viselkedése udvarias

¡      beszéde kulturált,

¡      társaival együttműködik,

¡      szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

¡      képes szeretetet adni és kapni,

¡      szereti hazáját,

¡      megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

¡      szellemileg és testileg egészséges, edzett,

¡      egészségesen él,

¡      szeret sportolni, mozogni,

¡      megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

 Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

 

 

4. ALAPELVEK, CÉLOK

 

A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. Az ember a természet része, ezért a természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem.

Az ember által okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezetére.

Ennek szellemében kívánjuk a ránk bízott gyermekeket oktatni és nevelni, és programjainkkal a környezettudatos magatartást fejleszteni.

 

A közoktatási stratégiai célok figyelembe vétele

Az iskolai környezeti nevelési programok akkor szolgálják igazán a diákok érdekeit, ha megvalósulásuk hozzájárul a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez.

 

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák  fejlesztése révén

A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok élet közeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (p1. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).

 

Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése

A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanárai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők.

A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.

 

Pedagógiai célok

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;
- rendszerszemléletre nevelés;

- holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;
- fenntarthatóságra nevelés;
- a környezetetika hatékony fejlesztése;
- érzelmi és értelmi környezeti nevelés;
- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;
- tolerancia kialakítása és segítő életmód;
- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;
- az állampolgári - és egyéb közösségi - felelősség felébresztése;

- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

- az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása;

- helyzetfelismerés, ok - okozati összefüggések;
- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;
- globális összefüggések megértése;

- fogyasztás helyébe életminőség;

- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

 

A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha létrehozzuk a tanuló-szülő-iskola demokratikus kapcsolathálózatát. Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat működik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területéről mond véleményt, és tesz javaslatot. A 2009-2010. tanévtől már környezetvédelmi felelős is segíti majd a kapcsolattartást.

A szülői érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából két szülői fórumot hoztunk létre: a szülői munkaközösség választmányát és az iskolaszéket. Annak érdekében, hogy nevelőtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban, szakmai munkaközösségeket működtetünk.

Munkaközösségek: alsó és felső tagozatos munkaközöség.

Szükségessé válik környezeti nevelési munkaközösség életre hívása is, melyben minden tantárgy tanára, ill. az iskola technikai személyzete is képviselteti magát. Ezáltal sokkal inkább sajátjuknak is érzik majd a környezeti nevelési feladatokat (a 2009-2010. tanévtől).

céljaink közé soroljuk kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni.

Célunk, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezők fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerű – élményszerző – módszerek alkalmazására van szükség.

Tehetség: az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott

képesség, mely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó

teljesítményeket tud létrehozni.

A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, a megfelelő

értékelés.

A tehetség kibontakozását gátolja: a teljesítménykényszer, a túlzott fegyelem, az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése.

 

 

A művészeti oktatás általános célkitűzései:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek joga, hogy adottságainak, képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében olyan alapfokú művészetoktatásban vegyen részt, amely megalapozza a művészi kifejezőkészséget, és felkészít a szakirányú továbbtanulásra.

Célja a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása. A művészeti nevelés során a tanulók személyes tapasztalataik, tevékenységeik alapján jutnak el ahhoz az élményhez, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Az alkotó típusú tevékenységek által fejlődik a gyerekek akarati, alkotó-alakító cselekvőképessége, alakul a tanulók esztétikai szemlélete, kommunikációs képessége.

 

Legfontosabb célunk tehát az érzelmi intelligencia fejlesztése.

Hazaszeretetre, más népek és nemzetek értékeinek tiszteletben tartására, a kultúrák iránti nyitottságra neveljük növendékeinket.

Törekszünk a környezettudatos magatartás, a holisztikus szemléletmód kialakítására, a természeti és az emberi értékek tiszteletben tartására, a környezetkultúra iránti igény megteremtésére.

A környezetkultúra iránt való elkötelezettségünkkel nemcsak a tudást és a művészetek iránt való fogékonyságot, a kreativitást, az alkotókedvet kívánjuk közvetíteni, hanem igyekszünk ráirányítani tanulóink figyelmét az ember és természet öröktől fogva létező kapcsolatára.

 

 

„A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében.

 

(NAT)

 

 

5. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK

 

 

5.1. Hosszú távú célok, jövőkép

 

Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésben haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és fiatal kollegák együttműködésére.

 

Hosszú távú célok

 

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

 

- a környezettudatos magatartást és életvitelt;
- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak  megőrzésének igényét és akaratát;

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

- a rendszerszemléletet;

- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

 

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
- szintetizálás és analizálás;
- problémaérzékenység, integrált megközelítés;
- kreativitás;
- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus
  véleményalkotás;
- kommunikáció, média használat;
- konfliktuskezelés és megoldás;
- állampolgári részvétel és cselekvés;

- értékelés és mérlegelés készsége.

 

Iskolánk jövőképe

 

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők-tanulók-iskola demokratikus kapcsolathálózata kiválóan működik, ahol a belső terek még hangulatosabbak, több növény van iskolán belül és kívül. A közösen kialakított iskolai Füvészkertben rendszeresen zajlanak foglalkozások. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen.

A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stressz-mentesebb körülmények között örömmel tanulhatnak.

 

 

5. 2. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok

 

Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Átfogó környezeti nevelés:
- átdolgozott tanmenetek,
- több környezeti nevelési tartalom
a tanórákon,
- változatosabb tanítási,
tanulást segítőtő nevelési módszerek

Erősítsük a tantárgyközi
kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!

Projektek kidolgozása

A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben.

A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek az Öntudatos életvitel hiteles terjesztői!

Képzések, továbbképzések, szülői
értekezletek tartása az adott témában.

A felnőttek rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiség- vonásokkal, amelyek mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. A tervezéskor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél
környezetkímélőbb legyen a
program.

Az iskola tisztaságának javítása.
.

A figyelem felhívása a tiszta környezet fontosságára. Az iskola osztályok közötti felosztása, az udvar tisztaságának fokozott ellenőrzése.

tisztasági őrjárat szervezése (diákönkormányzat)

 

A tanulók magukénak érzik az iskola épületét és udvarát, felelősséggel tartoznak annak tisztaságáért.

A szemét mennyiségének csökkentése.

Szelektív hulladékgyűjtés - egyelőre csak a tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

A hosszú évek óta működő használt elem-gyűjtés folytatása.

 

 

A tanulók és az iskola dolgozói tisztában vannak a hulladék és szemét közötti különbséggel.

Megértik a szelektív gyűjtés jelentőségét, az „én is tehetek érte”,  a „rajtam is múlik”  tudatosul

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések - és ezek közlése

A neonok cseréje energiatakarékos izzókra.

Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok.

Energia-felhasználás csökkentése

A nyílászárók korszerűsítése.

Takarékos fűtés.

Pályázati lehetőségek

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a
hagyományokat!

Részvétel az Oktatóközpont programjain, pályázatain;

Természetjáró, és „iskola”-túrák, akadályversenyek szervezése.

természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők,

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. A tanulók egyre többet hallanak lakóhelyük természeti és épített értékeiről, az azokkal kapcsolatos problémákról, feladatokról, és ezt a többieknek is szívesen elmondják.

A nevelők minél szélesebb körben legyenek tájékozottak a település természeti és épített értékeiről, az azokkal kapcsolatos problémákról és feladatokról.

A lakóhelyismeret bővítése

Közös kirándulások, túrák a településen – „csapat”.

Részvétel a helyi rendezvényeken.

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

‘Örökbefogadási” akciók: egy-egy át, területet, szobrot, patakszakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés.

Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

Fejlesszük a tanulók  problémamegoldó
gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét
- megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

‘Zöld pakk” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek,folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és - újságban “zöld” rovat nyitása.

Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, “sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

Az iskola arculata határozottan tükrözze a környezettel harmonikus életvitel fontosságát.

Az iskola eszközellátottságának javítása, a tanítás-nevelés

élményközpontúságának

növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség

 

A feladatok, az iskola egyes részeinek felosztása, a munka értékelése

- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető anyagok

 

A kerékpáros és gyalogos közlekedés

segítése

 

közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása

 

 

       

6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN

 

6. 1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

 

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van.

Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk, így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Nagyon fontos a közvetlen természeti környezetben való megfigyelés, amit csak lehet, megfigyelünk a természetben ( pl. hóesés, fák, tavak).

Ezen ismeretek birtokában lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

 

A) Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban

A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.

A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építjük be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák.

Ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat.

 

Környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőséget kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását.

Célja:

- Felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést.

- Ösztönözzön a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek „felfedezésére”.

- Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat.

- Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra.

- Ismerkedjenek meg lakóhelyük, távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával.

- Törekedjünk a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére.

- Alakuljon ki bennük az igény az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére.

- Erősítse a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozva meg.

- Tanítsa meg a tanulókat balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben és időben.

- Óvatosságra intés, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése.

- Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket.

- Igényelje az egészséges életkörülményeket.

- Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit.

- Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem).

- Tudja, hogyan kell viselkedni veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).

 

A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből; az anyagról szerzett tájékozottságból; az idő és a természeti jelenségekből; természettudományos ismeretekből; biztonságos közlekedésből; emberismeret, önismeret, honismeretből; természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése.

Néhány alkalmazható módszer:

- kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között,

- szereplők cselekedeteinek értékelése,

- érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása,

- emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele,

- rövid szerepjáték eljátszása a természetről, környezetről olvasottak alapján,

- a mese és a valóság elkülönítése a természetben és az állatvilágban,

- az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyvei, életkoruknak megfelelő lexikonok, enciklopédiák, stb. ismerete.

 

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása, a szöveges feladatok szövegének megfogalmazása a természetről, az élővilágról, a mindennapokról, stb. szóljanak, s nevelési célzatú legyen. A mértékegységek tanulásának jelentős szemléletformáló hatása lehet, pl. mérések a szabadban, mérés a piacon, stb.

Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatokat (algebrai műveletek, grafikonok készítése, stb.) megfogalmazásánál.

 

Testnevelés eszköze lehet, pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás

fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

 

Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására – sokszor a természetben való rajzolással (pl. egy fa, virág, madáretető, utcarészlet). E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet, pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok, makettek készítése).

 

Technika-életvitel tantárgy nagy jelentősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be.

Lehetséges témák:

- ismerkedés az anyagokkal,

- érzékszervi tapasztalások,

- a közlekedés környezetszennyezése,

- ember és környezete,

- természet és ember alkotta környezet,

- természetes anyagok felhasználása,

- hulladékkezelés,

- takarékosság.

 

Ének-zene: A természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatása a zene segítségével történik, s érzelmeikre hat. A természeti képpel való indítás is környezeti nevelést szolgálja.

 A közös éneklés megszerettetése. Hagyományaink ápolása, népszokások (húsvét, karácsony, stb.).

Környezetünk hangjainak megfigyeltetése és ezek megkülönböztetése.

A tiszta levegő fontossága, igényének kialakítása.

A természet hangjai, és annak megjelenése a zenében.

A hangok egészségkárosító hatása.

Legfontosabb feladat a magyar népdalok megismertetése, gyermekdalok, a körjátékok, stb.

Más országok zenéje, kultúrájának ismerete, tisztelete.

Megzenésített versek megismerése.

A természetben fellelhető anyagok felhasználása népi, illetve ritmushangszerek készítésére – és ezen keresztül az emberi „találékonyság”, a célszerűség, és elődeink „mindent felhasználni tudása” iránti tisztelet.

 

B) Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt felső tagozatban

 

Tantárgyi kereteken belül minden kollega kidolgozta a környezeti nevelés lehetőségeit, színtereit.( részletesen a melléklet tartalmazza)

 

Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv és irodalom tantárgy lehetőséget nyújt, hogy az ember és környezete összetartozását, a kettő kölcsönhatását, harmóniáját illetve a harmónia megbomlásának okait bemutassa. Szövegek elemzésével, megbeszélésével mintát mutasson a gyerek számára. Előnye, hogy ezt nem egy-egy tanítási órán teszi, hanem ez a szemlélet áthathatja az egész tananyagot.

Konkrétan a következő területeken látunk lehetőséget:

- a nyelvi környezet,

- a nyelv a legfontosabb kultúra és hagyományőrző,

- a megfelelő közlésformák tudatos megválasztása,

- helyes kommunikáció, a kommunikáció szabályainak elsajátítása

- nyelvi környezetvédelem (szórólapok, plakátok, reklámújságok, üzletfeliratok, hirdetések, reklám, stb.)

- a világgal, a környezettel való harmonikus kapcsolat bemutatása irodalmi műveken keresztül (Tamási Áron: Ábel)

- a diszharmónia okai – az egység megbomlása ember és környezete között

- a modern civilizáció hatásai, ezek feltárása irodalmi művekben, ilyen típusú, témájú művek gyűjtése,

- a szülőföld, a táj szeretete íróink költőink műveiben, kötődésük a hazai tájhoz (Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Radnóti Miklós stb. ),

- a tájlíra kiemelt szerepe a magyar költészetben,

- költőink nemcsak a hazai tájat verselték meg, hanem a tájhoz fűződő érzelmeiket is – ez lehetőség a táj és a környezet érzelmi kapcsolatának bemutatására és átélésére,

- mit jelent nekünk a szülőföld, szűkebb hazánk, Zákányszék,

- ismerkedés lakóhelyünk kulturális hagyományaival, irodalmi emlékhelyeivel,

- milyentelepülést szeretnénk magunknak (gyűjtőmunka, fogalmazások)

- anyanyelvi órákon egy-egy nyelvi jelenség vizsgálatához az indukciós szövegek megválasztása, a tollbamondás szövege is lehet a környezeti nevelés eszköze

- a tanított szövegtípusok kihasználhatók a tudatosság kialakítására (vita, érvelés, könyvajánlás, szónoki beszéd, publicisztikai műfajok )

- dráma

- szituációs játékok, dramatizálás, hétköznapi élethelyzetek, döntések

 

Történelem

Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem / a hon és népismereti modullal/ az emberismeret és a társadalomismeret /jelenismeret/.

Mindhárom tanítása magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A tantárgyat tanítóknak kötelessége, hogy a tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Mivel a történelemtanítás kronológiai sorrendben veszi az emberiség sorsfordulóit, így az ember természetalakító szerepe az őskortól napjainkig levezethető.

A munka során megkeressük az összefüggéseket a földrajzi adottság, az éghajlat, a termelt növények és a történelmi események alakulása között.

A helyi történelmi értékeket és a hagyományok tiszteletét a Hon és népismeret órák keretébe illesztjük.

 

Idegen nyelv

A tanulók

a) Váljanak érzékennyé a természet szeretetére jól megválasztott idegen nyelvű szövegek, videofilmek segítségével.

b) Nyelvi szerkezetek segítségével legyenek képesek a helyi környezeti problémákat megfogalmazni – mondatokat alkotni. Ismerjék meg más országok hasonló problémáit.

c) Ismerjék meg az idegen nyelvterület országainak környezeti problémáit, legyenek érzékenyek hazai környezeti problémákra.

d) Legyenek képesek környezetvédelmi problémákra önállóan választ keresni.

A tanulókban

a) Fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Legyenek képesek környezetvédelmi témában

- kérdéseket feltenni, kérdésekre válaszolni,

- interjút készíteni,

- javaslatokat tenni,

- véleményt nyilvánítani,

- vitatkozni,

- rövid szerepjátékot előadni.

 

A matematika tantárgy lehetőségei

A tanulók

- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel (pl. grafikonokkal) demonstrálják,

- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,

- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,

- logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön,

- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,

- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,

- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,

- legyenek képesek reális becslésre,

- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban

- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,

- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

 

Számítástechnika

A tanulók

- szerezzenek ismereteket –a számítógépes hálózatokról, az internetről tanulva – a globalizáció áldásairól, átkairól,

- segítése őket integrált ismeretekkel a különböző tantárgyak tanulásában,

- ismerjenek meg követendő és visszataszító példákat, érdekességeket,

- kutassanak az interneten: “Mi az? Hogyan oldjuk meg? Hogyan védekezzünk?”

- váljanak képessé adott témához összegyűjtött adatok feldolgozására,

-oldjanak meg környezeti vonatkozású feladatokat számítógéppel,

- ismerjenek meg környezeti vonatkozású szoftvereket, játékokat,

- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,

- kísérjék figyelemmel a “A környezetvédelmi jeles napokat” az interneten,

- pályázati lehetőségek felkutatása az interneten, abban való részvétel.

A tanulókban

- tudatosuljon, hogy a számítógép alkatrészei is veszélyes hulladékok,

- fogalmazódjon meg a kérdés: “ Mit kezdhetünk a veszélyes hulladékkal? Hová tegyük?

 

Természetismeret

A tanulók

- váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére,

- a megismerés komplexitására törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll),

- természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása,

- az ismeretszerzés lehetőségeinek megmutatása (pl. Természet BÚVÁR),

- ökológiai szemlélet fejlesztése ( pl. környezetvédelmi témájú térképek elemzése-vízminőség térkép)

- környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése,

- helyes környezeti attitűdök fejlesztése,

- környezettudatosság fejlesztése,

            - felelősségérzet fejlesztése – felelős magatartás a természetben,

            - ismerjék meg lakóhelyük és környékének természeti értékeit, a felmerülő            problémákat,

            - környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása,

            - a klímaváltozás veszélyei, megelőzés a mindennapokban (pl. belvíz, árvíz, erdőtűz,       szélvihar)

           

Fizika

Alapvető feladat annak felismertetése a tanulókkal, hogy a fizikai ismerteket, természeti törvényeket nem kihasználni, hanem felhasználni lehet és kell is a természeti környezetünk megóvásának érdekében, és a már meglévő káros folyamatok megállításában és visszafordításában.

Mindezek érdekében:

a) Olyan ismeretek közvetítése a tanulók felé, amelyek segítségével képessé válnak a természeti, környezeti folyamatok magyarázatára, a folyamatok kimenetelének felismerésére, a folyamatok hasznos és káros hatásainak elkülönítésére.

b) Olyan módszerek megismertetése a tanulókkal, amelyekkel a folyamatokat pozitív irányba tudjuk befolyásolni.

c) Képessé tenni a tanulókat arra, hogy megszerzett ismereteik birtokában, tetteik következményét belátó, előregondolkodó, környezettudatos emberré váljanak.

d) Felhívni a tanulók figyelmét

- az élő és élettelen közti kölcsönhatásokra,

- alapvető fizikai törvényszerűségekre,

- globális környezeti problémákra (sugárzások, zaj, rezgés, üvegházhatás stb.),

- környezeti egészségkárosító hatásokra (szmog, zaj, sugárzások, ózonlyuk stb.).

f) Képessé tenni a tanulókat, hogy fel tudják mérni az energiahordozók/források felelős

felhasználásának fontosságát és az alternatív energiahordozók/források jelentőségét.

 

Kémia

A tanulók

- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,

- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára az eredmények értelmezésére,

- ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,

- ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek hatásait az élő szervezetre, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,

- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait,

- tudják, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezte között mindig történik energiacsere, ismerjék az átalakulásokat kísérő energiaváltozások típusait,

- tudják az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakarékosság szükségességét,

- ismerjék meg a vizek szennyeződésének fő forrásait, váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága,

- legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról,

- tudják a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból,

- ismerjék a mérgező anyagok jelét,

- tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,

- kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat,

- gyűjtsenek információkat lakóhelyük levegő-, és vízminőségével kapcsolatosan,

- érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására,

- értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait,

- lássák a környezetvédelmi kérdések fontosabb összefüggéseit.

 

Földrajz

A tanulók

- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,

- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit (pl. a földrajzi környezet hatását a gazdálkodásra),

- értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet,

- ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit (pl. elsivatagosodás, éhség-övezetek, globális felmelegedés),

- ismerjék hazai tájaink környezeti értékeit, állapotát és a feladatokat,

- az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket és veszélyeket,

- ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

A tanulókban

- a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény,

- alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,

- fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.

 

Biológia

Életközösségek, rendszertan:

- megláttatni az életközösségek változatosságát, szépségét úgy, hogy a tanulók azok elkötelezett védelmezői legyenek

- felismertetni az emberiség által okozott környezeti károkat és a további pusztulás megfékezésének lehetőségeit, (pl. elsivatagosodás, őserdők pusztulása, tanker- és fúrótorony-katasztrófák okai és következményei – az életközösségek pusztulásának okai, védelme a  földi élet és az ember szempontjából)

- kiemelt feladat a helyi életközösségek megismertetése, az azzal kapcsolatos problémák megmutatása,

- olyan tanulási magatartás kialakítása, melyet a környezetkárosítás elhárításában való aktív részvétel igénye jellemez,

- alapvető jártasság megszerzése a növények, állatok felismerésében, ezek leggyakoribb kölcsönhatása

-  a tápláléklánc megismerése, lássák szerepüket az anyag és energia-forgalomban.

Az ember szervezete és egészsége:

- értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan működnek,

- tudják, hogy az emberi szervezet része a bioszférának, a környezettel állandó kölcsönhatásban él, anyagcserét folytat, teret foglal el, ingerek érik stb. Ezek a kölcsönhatások egyensúlyi helyzetben vannak, amelyek felbomlása egészségromláshoz vezet (pl. UV-sugárzás, génkezelt élelmiszerek, allergének, dohányzás, légszennyezés hatása).

 

Művészeti nevelés (ének-zene, rajz és vizuális kultúra)

A tanulók

- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,

- ismerjék meg a természet zenei, vizuális, mozgásbeli ábrázolásának módjait,

- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a különböző művészeti műfajokban,

- vegyék észre és próbálják észrevétetni a művészeti ágak közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,

- tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a művészetekben és a hétköznapokban egyaránt maradandó élményt jelentenek,

- fedezzék fel a művészeti környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

A tanulók

- ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát: a környezeti elemek közvetlen tanulmányozásával fedezzék fel a forma – szerkezet – szín kapcsolatát (különböző szerkesztési rajzok),

- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, az egyik hatását a másikra,

- ismerjék meg a természet különböző ábrázolásának, technikájának lehetőségeit, ezekről alkotásokat tudjanak létrehozni,

- fedezzék fel, hogy a különböző ábrázolások, technikák a természeti elemek milyen lényeges tulajdonságait mutatják be,

- ismerjék és tudják a hagyományápolás fontosságát, jelentőségét az iskolai és iskolán kívüli életükben (hon- és népismeret órák),

- tudjanak példát mondai szűkebb és tágabb környezetük, országuk és az ország határain kívül is népi építészetre és a népi díszítő művészetre,

- a tanulók legyenek képesek környezetük lélekkel áthatott formálására,

- legyenek képesek a műalkotásokat a környezeti nevelés szempontjainak megfelelően is elemezni (környezet-átalakítás 8.o.) ,

- fedezzék fel, hogy az ember csak szerves egységben tud élni környezetével, melyben a természet és az ember alkotta tárgyak harmóniát, nyugalmat kell, hogy nyújtsanak,

- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom- formarendeltetés – anyag – szerkezet – szín kapcsolatát,

- kiállításaik, rajzversenyeik foglalkozzanak a környezeti nevelés témaköreivel.

 

 

Technika és életvitel

Általános feladatok:

- a tanulók ismerjék a mesterséges környezet vizsgált módszereinek funkcióit, szerkezetét és működését,

- ismerjék a háztartásban főbb ismeretköreinek: az egészség, táplálkozás, gazdálkodás, ruházkodás és a lakás – lakókörnyezet életkornak megfelelő ismeretanyagát,

- a környezeti problémák bemutatása, technikai megelőzési lehetőségek feltárása, környezetgazdálkodás elveinek megismerése,

- kertgazdálkodási alapok elsajátíttatása (a növények téralakító – esztétikai és mikrokörnyezeti hatásainak ismertetése),

- tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak közvetlen környezetükről,

- a környezet alapfogalmainak megismertetése,

- a környezet-átalakítás elveinek megismertetése,

- a fejlődés értelmezése,

- a fogyasztói társadalom jellegzetességeinek meglátása,

- tájékozódás a jelen és jövő környezeti problémáiban,

- a környezetbarát technika jelentőségének megértetése,

- képesek legyenek a környezet tárgyait, jelenségeit különböző szempontok szerint rendszerezni,

- ismerjék a technológiák környezettel való kapcsolatát, a hulladékprobléma különböző megoldásait,

- ismerjék fel az energia jelentőségét,

- ismerjék az energia felhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának előnyeit és korlátait,

- az energiatakarékos fűtési és szellőztetési rendszerek működésének és szerkezetének ismerete, alternatív energiaforrások ismerete,

- a konyhatechnikai eszközök működésének vizsgálata, takarékossági lehetőségek kiemelése,

- képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni,

- ismerjék a hulladék fogalmát, típusait, a háztartási hulladék gyűjtésének és feldolgozásának módjait,

- ismerjék fel a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát,

- a környezetszennyezés formáinak megismertetése, a környezetszennyezés hatásainak felismertetése, a megelőzés fontosságnak tudatosítása.

 

Testnevelés (művészeti nevelés - tánc)

A tanulók

- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,

- győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,

- legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a mozgás nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében (pl. csapatjátékokon keresztül),

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,

- igényeljék, hogy a mozgáshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök (pl. az eszközös táncokban a bot és a seprű), és a tornaszerek,

- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

A tanulókban

- tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása.

 

Egészségtan

A tanulók

- ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait,

- sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat,

- ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.

A tanulókat

- ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására,

- segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában,

- segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében.

 

Etika

A tanulók

- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,

- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,

- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban

- alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek,

- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban,

- fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

 

Hon- és népismeret

A tanulók

- ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit,

- ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök).

 

Tánc és dráma

A tanulók

- tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel,

- legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.),

- természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül,

- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

 

Környezeti nevelés az osztályfőnöki órán

A társak, a nevelő, a felnőttek tisztelete – az élőlények tisztelete.

A helyes, illendő viselkedés szabályai.

Lakóhelyünk múltja, hagyományai.

Természeti és épített értékeink, és az azok megőrzésére irányuló feladatok.

A természet- és környezetvédelem alapelvei.

Tudatos vásárlás, energiatakarékosság.

 

Művészeti oktatás

Tanulóinknak lehetősége nyílik egyéni érdeklődésüknek megfelelően művészeti képzésre az Alapfokú Művészeti Intézményben, mely Zákányszék Község Képviselő-testületének 103/2004.(VI.23. ) Kt. Határozatának értelmében az iskolával egyesült Zákányszéki Általános és Alapfokú Művészi Iskola néven kezdte meg működését 2004. aug.1-től, mint többcélú intézmény-összetett iskola.

 

6. 2. Nem hagyományos tanórai keretben

 

A környezet- és természetvédelem jeles napjai

A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve ill. külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelően vetélkedőt, akadályversenyt, kirándulást szervezünk ill. pályázatot írunk ki . Kiállításokat rendezünk, (aktuális faliújságokat) jeles alkalmakra: (Föld Napján, Víz Világnapján)

 

Megünnepelt jeles napok

            Március 22. Víz Világnapja

            Április 22. Föld Napja

            Május 10. Madarak és Fák Napja

            Június 5. Környezetvédelmi Világnap

            Szeptember 22. Autómentes Nap

            Szeptember 23. Takarítási Világnap

            Október 4. Állatok Világnapja

            Október első hétvégéje Madárfigyelési Világnap

 

Sportnap

Ezen a napon váltóversenyeket rendezünk az alsósok részére korosztályonként a nagycsoportos óvodások bevonásával, a felsősök futóversenyen, kézilabda, kosárlabda és labdarúgó mérkőzéseken mérhetik össze erejüket, ügyességüket.

A nap lényege, hogy mindenki jókedvűen sokat mozogjon. Díjazásként gyümölcsöt, müzlit, rostos gyümölcsleveket szoktunk kiosztani.

 

Diákönkormányzati nap

Sok-sok játék a szabadban.

Vegetáriánus büfé, kreatív foglalkozások, kirándulás.

 

 

 

Egészséghét

A községi egészséghéttel párhuzamosan lehetőség nyílik előadások meghallgatására, gyümölcs- és zöldségnapok tartására, akadályversenyek, sportversenyek, vetélkedők szervezésére. Mindez az egészség – és környezeti nevelés és a jó hangulat jegyében zajlik, szoros együttműködésben a szülőkkel.

 

Napközi

A környezeti nevelés mindenkor hangsúlyos szerepet kapott a napközi otthonban, s jelentősége csak nőtt az elmúlt években. A különböző napközis foglalkozások programjain élmények és tapasztalások útján gazdagodnak a tanulók ismeretei és alakulnak ki a környezethez fűződő pozitív szokásaik.

- felfedező napközis kirándulás szervezése a tágabb természeti és társadalmi környezet megismerésére.

- séta a környéken, termések gyűjtése.

 

Osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások

A tanév során minden osztály egy vagy több napos osztálykirándulásra utazik hazánk valamely szép tájára, melynek tervezése és szervezése is a környezeti nevelés jegyében történik.

 

 

6. 3. Tanórán kívüli programok

 

Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek.

 

Szakkörök

Természetvédő és természetjáró szakkör

- ismerkedés az élőlényekkel: növények, állatok, ember. Séták a növények, állatok megfigyelésére, esetleges gondozására (téli madárvédelem)

- a nemzeti parkok, védett növények, állatfajok megismerése

- a közvetlen környezet – lakóhelyünk, iskolánk – emberi, történelmi, kulturális és természeti értékeinek, hagyományainak megismerése

- környezeti-természeti értékek bemutatása, a természet szépségének, sérülékenységének észrevétetése, tudatosítása

- környezetünk óvása, a rongálás, szennyezés elkerülése

- beszélgetés a környezetbarát közlekedésről – kerékpározás, gyaloglás (kirándulás szervezése)

- környezetbarát anyagok megismerése, természetes anyagok felhasználása a foglalkozásokon

- az iskola közvetlen környezetének megismerése

Tanulóinknak lehetősége van matematika, informatika szakkörre járni, illetve a művészeti iskola révén rajz szakkörre és modern táncra.

 

Iskolai Diák Sportkör (ISK)

Fiúk részére labdarúgás 1-től 8-ig korosztályonként, lányok részére kosárlabda és kézilabda foglalkozások vannak. Szabadidejükben asztaliteniszezni van lehetőségük a gyerekeknek. Részt veszünk a diákolimpiai versenyeken, a körzeti kupákon. A 7-8-osok a Zákányszéki SZITE szervezésében kirándulásokon és ifjúsági sportrendezvényeken vesznek részt.

 

Környezetvédő akciók szervezése

Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, fém, papír) szervezünk.
pl.: papírgyűjtés, egyéb hulladék gyűjtése.

 

Vetélkedők, tanulmányi versenyek

Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

(Herman Ottó Országos Biológia Verseny és Kaán Károly Természet- és Környezetismereti Országos Verseny)

 

Táborok

2007-ig rendszeresen szerveztünk nyári tábort, melynek fő célja volt hazánk, valamint lakóhelyünk megismerése. Az utóbbi években a szűkös anyagi lehetőségek miatt elmaradt a táboroztatás. A nagy sikerre és a feladat fontosságára való tekintettel mindenképpen törekszünk a jövőben folytatni ezt a hagyományt, megteremteni a lehetőséget.

 

Szülői értekezletek:

Utalás, javaslatok az egészséges táplálkozás, helyes napi ritmus, tanulás kialakításának segítésére.

 

6.4. Egyéb lehetőségek

- a tantermek alkalmakhoz illő, esztétikus díszítése

 

 

7. ERŐFORRÁSOK

 


7.1. Humán erőforrások

 

Emberi erőforrásnak tekintve az iskola összes “lakóját” - ideértve a tanárokon és diákokon kívül a technikai és adminisztratív dolgozókat - mindenkinek megvan a maga fontos, személyre (funkcióra) szabott feladata a környezeti nevelés teljessé tételében.

 

Humán erőforrások alatt a képességeket, kompetenciákat, kapacitásokat, tudást, gyakorlatot, motivációt, energiát és elkötelezettséget értjük. A nevelésben résztvevők eltérő háttérrel, tudással, készségekkel, attitűddel rendelkeznek. Ennek ellenére a tevékenységben résztvevők valamennyien a jobb egészség elérésén, a környezeti kultúra hosszú távú célokban megfogalmazott elveinek megvalósításán dolgoznak. Az egészséget, a környezettel „harmóniában élést” mint elérendő és óvandó célt kell tanítani, attitűdformálással, életmód alakítással, és öntevékenységre serkentéssel. A pedagógus saját egészsége - egészségmagatartása –, környezeti viselkedése a közösség számára minta. Életmóddal kapcsolatos példamutatással képes befolyásolni mások magatartását.

 

A pedagógusokat az alkalmazandó módszerek és ismeretek szempontjából fel kell készíteni, rendszeresen tovább kell képezni. Képességeik és ismereteik folyamatos fejlesztéséről gondoskodni kell.

 

7.1.1. Belső erőforrások

 

Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

iskolavezetőség

Támogatja a környezeti

nevelési programokat. A

minőségi munka részeként

értékeli az ilyen

tevékenységet. Anyagi

forrásokat teremt. Ösztönző

rendszert dolgoz ki. Aktívan

részt vesz az egyes

programokban.

Hiteles személyiségek a

pedagógusok és a diákság

számára. Hasznosítható

kapcsolatrendszer.

Kreativitás, nyitottság,

Tolerancia.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba

beépítve tanítják a

környezeti-nevelési

tartalmakat.

 

Valamennyi szakos belátja,

hogy minden tanár feladata a

környezeti nevelés.

 

Diákönkormányzatot segítő tanár

Segíti és koordinálja a

program megvalósítását,

 

 

Napi kapcsolat a diákokkal

 

Természettudományi

Munkacsoport

Elkészíti a pedagógiai

programnak megfelelően az

éves tervet, segíti és

koordinálja annak

megvalósítását, pályázatokat

ír, kapcsolatot teremt a külső

támogatókkal.

Lehetőséget ad a különböző

szakmacsoportok

programjainak

összehangolására

(versenyek, akciók,

kiállítások, jeles napok eseményei, stb.)

 

Oszályfőnökök

Évfolyamokra lebontva a

környezeti neveléshez

kapcsolódó tartalmak

feldolgozása.

Lehetőség van az

aktualitások azonnali

„kibeszélésére”

osztályközösségi szinten.

 

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát

az egyes programok

hátterének biztosításával.

 

Részt vállalnak a szelektív

hulladékgyűjtésben,

takarékosságban.

 

Technikai dolgozók

A programok tárgyi

feltételeinek biztosítása,

tantermek, vizesblokkok,

világítási hálózat karbantartása.

 

Zöldítési program, szelektív

hulladékgyűjtés, esővíz gyűjtése.

 

Diákok

A tervezett éves programban

sokoldalúan vesznek részt

(hallgatóság, tevékeny

szerepvállalás, önálló munkák

és kezdeményezések.)

 

Valamennyi diák érintett a

programokban. Partnerség a

felnőtt résztvevőkkel. A fő

hangsúly a

szemléletformáláson van.

 

 

 

 

 

7.1.2. Külső erőforrások

Az iskola szempontjából humán erőforrásnak tekintendő minden külső partner, akár hivatalos, akár nem hivatalos jellegű kapcsolata van az iskolával. Ez az a pont, ahol ismét az iskola nyitott jellegét hangsúlyozzuk.

 

Szülők

Segítik a programok megvalósulását

-          előadások tartása,

-          szemléltetőeszközök gazdagítása,

-          anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása

-          tevékeny részvétel a programokban.

 

Az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

 

Fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül - a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az Iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

 

 

7.2. Anyagi erőforrások

 

a) Saját erőforrások:

Költségvetés

Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

- normatív támogatás

- Alapítvány a Zákányszéki Általános Iskola Diákjaiért

Az iskolai alapítvány  támogatja a tanulók osztálykirándulásokon és a nyári táborokban való részvételét.

- iskolai rendezvények bevétele

- hulladékgyűjtés bevétele

- művészeti iskola térítési díja

 

b) Külső erőforrások:

- pályázatok

A pályázat-megjelenések figyelése igazgató helyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

 

 

 

 

 

8. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLATRENDSZER

 

 

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

 

 

8.1. Iskolán belüli kommunikáció és együttműködés

 

 

Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelési programot már tervezni is csak csapatmunkában lehet. A kitűzött célok elérésének pedig záloga, hogy az iskola valamennyi tanára, tanítója, nem pedagógus dolgozója, diákja tisztában legyen vele és hajlandó legyen aktívan közreműködni. Sőt, legyen büszke az elért eredményekre. A szülőket is csak megfelelő kommunikációval lehet bevonni, érdekeltté tenni az iskola céljainak elérésében. Tudatosítani kell, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása iskolai közügy, minden ott élő közös ügye.

 

A gyerekek számára a faliújság, a DÖK képviselői és a nevelők nyújtanak információkat. A szülők a gyerekeken keresztül, a tájékoztató füzetek által, a szülői értekezleteken,  fogadóórákon értesülhetnek az iskolában folyó munkáról.

A pedagógusok értekezleteken, megbeszéléseken, személyes beszélgetéseken vitatják meg az

iskola életét meghatározó kérdéseket.

Tanárok:

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most fognak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

 

Diákok:

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.


Tanárok és diákok:

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal valóközös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a kirándulásoknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.

 

 

 

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

A GYIVIS felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk.



 

 

Tanárok és szülők:

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók.

 

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak:

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (p1.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Tervezzük az újrapapír használatának bevezetését. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.

 

Iskolai büfé
2005-ig működött, jelenleg szünetel.

 

8.2. Iskolán kívüli kommunikáció és együttműködés

 

Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az iskolák nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének. Kifelé is tudatosítani kell, hogy egy iskola környezeti nevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában, s felhasználója (vagy elszenvedője) a nevelés eredményének.


Az iskola történetéről, jelenéről és egyéb aktuális hírekről informálódni lehet az intézmény és a település honlapjáról is. Havi rendszerességgel jelennek meg iskolai hírek a Zákányszéki Kis Újságban is, valamint az Életképek c. hírlevél bepillantást enged az itt folyó munkába.

A szűkebb és tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában.

 

Fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül - a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az Iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.


Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

Jó a kapcsolat az iskolai oktatást megelőző nevelést végző Manó-kert Óvodával, mely 2008-ban nyerte el a Zöld óvoda címet). Nyílt napokon, foglalkozásokon kölcsönösen látogatjuk egymást, ismerjük környezeti nevelési tevékenységüket, és erre az alapra építjük programunkat. Az óvodai Tekergő Klub és az iskola természetvédő és természetjáró szakköre már-már rendszeressé váló közös foglalkozásokat tart.


Civil szervezetek

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon.

(Zákányszék Jövőjéért Alapítvány, Közművelődésért Egyesület, ZakaHom-e Egyesület)
A 2008-2009. tanévtől iskolánk is tagja lett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek.

 

Hivatalos szervek

A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

 

 

 

9. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGELLENŐRZÉS

 

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg

azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk.

 

Az alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.

 

A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások

megítélésével:

- Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.

- Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

- Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

- Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

- Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

- Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.

- Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.

- Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás

lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

- A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

 

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:

- a tanulói kíváncsiság megőrzését;

- az aktivitás fenntartását és megerősítését;

- a belső motivációs bázis fejlesztését;

- az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;

- a megismerı és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;

- a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;

- az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

 

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:

- Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon.

Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.

- Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.

- Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.

- Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

 

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történı összevetése alapvető nevelői kötelesség.

 

Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

 

Eredményvizsgálatunk

a) egyes tanulók esetében

- az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására,

- a szociális képességek alakulására,

- a beállítódások és értékorientáció fejlődésére,

- a csoporthelyzet megismerésére,

- a konfliktuskezelés módjára irányul.

b) osztályközösségek esetében

- a csoportviszonyok alakulásának,

- a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak,

- az informális kapcsolatrendszernek,

- a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

 

Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:

- folyamatkövető megfigyelés,

- célzott megfigyelés,

- helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),

- tevékenységelemzés,

- egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

 

 

 

10. TOVÁBBKÉPZÉSEK

 

Belső:

Nevelési értekezletek, tanfolyamok

 

Külső:

Területi, országos rendezvényeken való részvétel.

Akkreditált továbbképzéseken való részvétel

 

A pedagógus szakma fejlődésének támogatása

A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai
gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a
pedagógusszakma fejlődését.

 

Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése

A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódás nem csak az IKT alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem - nemzetközi jellegük miatt - a nyelvtanulás előmozdítói is.



 

 

 

Mellékletek
Települési környezetvédelmi program, helyi tanterv, iskola éves munkaterve.